Vannak óvodások, akiknek már komplett napirendjük van. Reggel úszás, délelőtt a kötelező óvodai foglalkozások, délután valamilyen zenei, vagy sportfoglalkozás, esetleg kézműves kör. Programok sokasága, amikből a szülő választ. Hol a határ?
...de hát szereti!
A legtöbb szülő, aki túlterheli a gyerekét ezzel takaródzik. A legtöbb gyerek szereti azokat a helyeket, ahol játszhat. Ezeknek a foglalkozásoknak a többsége még az általános iskola alsó tagozatának végéig játékos. Játékos, mert ha nem volna az, a gyermek nem szeretné a szülő pedig nem fizetne a foglalkozásokért. A gyermek által látogatható játékos helyeknek tehát csak a szülők pénztárcája szabhat határt. Ám a szülők nem mindig tudják eldönteni, mi az amivel valóban jót tesznek a gyereküknek.
Honnan tudhatod, hogy a gyerek túl van terhelve?
* Korán elalszik, vagy éppen képtelen leállni, túl van pörögve még este későn is.
* Péntekre, vagy akár már csütörtökre is hisztis, nehezen kezelhető.
* Hétvégén nagyon sokat alszik.
* Nem tud eléggé figyelni, koncentrálni.
* Dührohamokat kap, máskor pedig enerváltnak, kimerültnek tűnik.
* Pszichoszomatikus betegségeket kap (Gyomorfájás, hányás, fejfájás, asztma, allergia, stb.)
* Kapkod, csapong.
Teremts ésszerű kereteket!
Helyes, ha a szülők megengedik a gyerekeknek, hogy kipróbálják magukat mindenféle újdonságban. Ám egy nagy óvodás, kisiskolás gyereknek egészen biztos, hogy túl sok, ha mondjuk hegedűórára jár heti 2 alkalommal, sport foglalkozásra ugyanennyit és még ezen felül van valami hobby szakkör, amire visszük. Terheljük a gyereket fokozatosan, és vegyük figyelembe a képességeit. Legyenek arányban egymással a mozgásos és kulturális programok, s egyáltalán nem baj, hogyha nem jár verseny szerűen sportolni, vagy nem olyan zenét választ, amiben nehéz sikereket elérni.
<< Család Következő oldal >>
